Iráni konfliktus
Nemzetközi reakciók
Szombat reggelre csapást mért Izrael Iránra, több célpontot is lebombázott Teheránban és az ország több pontján. A támadásba az Egyesült Államok hadereje is bekapcsolódott. A célirányos bombázásokban megölték Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vezetőjét. Irán rakétákat zúdított Izraelre és a környékbeli államokra, és lezárta a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-kereskedelmének jelentős útvonalát. A világ országainak vezetői reagáltak a kialakult konfliktusra.
Rendkívül aggasztónak nevezte az iráni fejleményeket közös közleményben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke, akik közleményben felszólították az összes érintett felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, védjék meg a civileket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot. Megerősítették elkötelezettségüket a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett. „A nukleáris biztonság szavatolása és minden olyan intézkedés megelőzése, amely tovább fokozhatja a feszültséget vagy alááshatja a globális nonproliferációs rendszert, létfontosságú” – fogalmaztak az uniós intézményi vezetők, majd hozzátették: továbbra is szoros kapcsolatban állnak a régióbeli partnerekkel. Emlékeztettek: az Európai Unió széles körű szankciókat fogadott el Irán „gyilkos rezsimje” és az iráni Forradalmi Gárda cselekedeteire válaszul, valamint következetesen támogatta a nukleáris és ballisztikus programok tárgyalásos megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.
Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta: „veszélyeket hordoznak magukban Irán katonai programjai és a legutóbbi közel-keleti fejlemények. Az iráni rendszer ezreket ölt meg. Ballisztikusrakéta- és atomprogramja a terrorista szervezetek támogatásával együtt komoly veszélyt jelent a globális biztonságra” –, majd hozzátette, a civilek védelmének és a nemzetközi humanitárius jog betartásának elsődlegesnek kell lennie.
Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke üzenetében azt írta, az EP már régóta arra ösztönzi az „iráni rezsimet”, hogy számolja fel az elnyomás állami eszközeit, vessen véget a terror elkövetőinek nyújtott támogatásnak, hagyjon fel nukleáris terveivel, és tegye végre lehetővé népe számára, hogy szabadon dönthessen a sorsáról. Az Iránban kibontakozó események nem vezethetnek olyan eszkalációs spirálhoz, mely veszélyeztetheti a Közel-Keletet vagy Európát – jelentette ki.
Európának cselekednie kell az Öböl menti konfliktus deeszkalációjának érdekében, miközben megvédi a régió polgárainak biztonságát – jelentette ki Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára vasárnap. Berset hangsúlyozta, a közel-keleti feszültség fokozódása, valamint a közelmúltbeli válságok sorozata rávilágít arra, hogy egy közös európai jogi keretre szükség van az Európa Tanács negyvenhat tagállamának szintjén, amely képes megítélni a jogsértéseket, az erőszak és a szankciók alkalmazását, miközben folyamatos, koherens döntéseket biztosít bénultság nélkül. Ragaszkodni kell a nemzetközi jog tiszteletben tartásához, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát is – húzta alá az Európa Tanács főtitkára. Kiemelte: a közös európai biztonság szavatolása egy állandó és kötelező érvényű jogi struktúra keretei nélkül azt eredményezi, hogy Európa továbbra is csak reagálni fog a mások által kirobbantott válságokra.
Ilie Bolojan román miniszterelnök szombaton közölte, hogy Románia iráni és izraeli külképviseletei működőképesek, és készenlétben állnak, hogy megszervezzék a kimenekítésüket igénylő román állampolgárok elszállítását, mihelyt a feloldják a térségben a légtérzárat. A hatóságok szombaton felhívást intéztek a román állampolgárokhoz, hogy ne utazzanak Izraelbe, a már ott tartózkodó honfitársakat pedig arra kérték, tartsák be a helyi hatóságok utasításait, a légiriadó esetére előírt óvintézkedéseket, maradjanak távol a határ térségétől, kerüljék a zsúfolt helyeket, és kizárólag hivatalos forrásból tájékozódjanak. A bukaresti külügyminisztérium pénteken engedélyezte a tel-avivi román nagykövetség, a haifai főkonzulátus, valamint a rámalláhi román képviseleti iroda nélkülözhető személyzetének és a családtagoknak önkéntes hazatérését. Oana Ţoiu külügyminiszter szerint szombat délig kevés román állampolgár kérte hazaszállítását Izraelből, de arra számít, hogy számuk növekedni fog. A külügyminisztériumban működő válságstáb folyamatos kapcsolatban áll a térség román külképviseleteivel, amelyek már korábban nyilvántartásba vették az Iránban maradt – többnyire vegyes családokban élő és evakuálásukat nem igénylő – néhány száz román állampolgárt is. A tárcavezető arra kért minden, a térségben tartózkodó román állampolgárt, hogy közölje elérhetőségét és tartózkodási paramétereit a román hatóságokkal, akkor is, ha egyelőre nem áll szándékában távozni és ehhez konzuli segítséget kérni. A külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre. Köztük foksányi középiskolások egy 28 tagú csoportja és Adrian Cozma szatmári képviselő, a bukaresti alsóház alelnöke – rekedt Dubajban, ahol szombaton dróntalálat ért egy repülőtéri terminált. Egy Katarból már útnak indult, Bukarestbe tartó repülőjáratot visszafordítottak Dohába, Izraelben pedig egy 47 tagú bákói zarándokcsoport várja, hogy elinduljanak a polgári légi járatok.
Vasárnap a külügyminiszter az X közösségimédia-platformon közzétett bejegyzésében közölte, hogy fordulópontot jelent Ali Hamenei ajatollah halálának bejelentése, hangsúlyozva, hogy Románia támogatja az iráni nép jogát arra, hogy önállóan dönthessen jövőjéről. A diplomácia vezetője arra figyelmeztetett: a nemzetközi jogi keretek, különösen a nukleáris fegyverek elterjedését korlátozó rendszer gyengülése növeli a közel-keleti feszültség eszkalálódásának kockázatát, ezért a nemzetközi közösségnek együtt kell működnie a feszültség csökkentéséért. Hozzátette, hogy a katonai műveletekben érintett államok felelőssége a civil lakosság védelme. Țoiu közölte, hogy egyeztetett a közel-keleti helyzetről a térségben szolgálatot teljesítő román nagykövetekkel, valamint Bukarest európai és regionális partnereivel. Tájékoztatott arról is, hogy Románia szolidaritását fejezi ki Katarral, Kuvaittal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel és Szaúd-Arábiával, és határozottan elítéli az ellenük indított iráni drón- és rakétatámadásokat. Kína nagyfokú aggodalmát fejezte ki az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen végrehajtott légitámadások miatt, és a katonai műveletek leállítását sürgeti – közölte szombaton a kínai külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Irán nemzeti szuverenitását, biztonságát és területi integritását tiszteletben kell tartani. A kínai külügyminisztérium szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat a Közel-Kelet békéjének és stabilitásának megőrzése. Vang Ji kínai külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elfogadhatatlan egy szuverén állam vezetőjének „nyílt meggyilkolása”; és azonnali tűzszünetre és a tárgyalások mielőbbi újraindítására szólította fel a feleket. Hozzátették: a katonai művelet súlyosan sérti Irán szuverenitását és biztonságát, valamint ellentétes az ENSZ Alapokmányának céljaival és elveivel, illetve a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival.
Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah megölése miatt. Az orosz elnök szerint Oroszországban „Hamenei ajatollahra kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni, aki személyesen hatalmas mértékben járulást hozzá a baráti orosz-iráni kapcsolatok fejlesztéséhez, azoknak az átfogó stratégiai partnerség szintjére emeléséhez”.
XIV. Leó pápa erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket vasárnap XIV. Leó pápa, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját, mielőtt „helyreállíthatatlan szakadékká” mélyül. A katolikus egyházfő a Szent Péter téren délben mondott beszédében kijelentette, hogy nagy aggodalommal követi a Közel-Keleten és Iránban történő eseményeket. „A stabilitást és a békét nem lehet kölcsönös fenyegetésre építeni, sem a fegyverekre, amelyek pusztítást, fájdalmat és halált okoznak” – jelentette ki XIV. Leó. Hozzátette: a békét csakis méltányos, felelősségteljes és hiteles párbeszéddel lehet megteremteni. „Egy hatalmas arányú tragédia lehetőségével szemben szívből jövő felhívást intézek a felekhez annak érdekében, hogy vállaljanak erkölcsi felelősséget az erkölcsi spirál megállítására, mielőtt helyreállíthatatlan szakadékká mélyül” – jelentette ki többek között XIV. Leó pápa.
Donald Trump amerikai elnök úgy nyilatkozott szombaton az Axios hírportálnak, hogy több kivezető út is van az Irán ellen indított offenzívából: sokáig is tarthat, de akár két-három napon belül is le lehet zárni. „Az is lehet, hogy sokáig elhúzom, és átveszem az egészet, vagy lezárhatom két-három nap alatt, és mondhatom azt az irániaknak: pár év múlva találkozunk, amikor majd kezditek megint újraépíteni (a nukleáris és rakétaprogramokat)” – mondta Trump a floridai Mar-a-Lagóból adott telefonos exkluzív interjúban. Trump úgy fogalmazott: Irán közel jutott a megállapodáshoz (a nukleáris programjáról), de aztán a tárgyalásokon visszakoztak. (MTI- hírösszefoglaló)
