Főhajtás II. Rákóczi Ferenc nagysága előtt

Deus – Patria – Libertas

Marosvásárhelyen Deus – Patria – Libertas címmel méltó ünnepségsorozatot szenteltek II. Rákóczi Ferenc tiszteletére, születésének 350. évfordulóján. Az ünnepség a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban misével kezdődött, amelyen a Római Katolikus Líceum diákjai és pedagógusai az emlékezőkkel együtt vettek részt. Ezt követően az ünneplők a Vár sétányon megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. 

Nemzeti önazonosságunk meghatározó alakja

– 1676. március 27-én, 350 éve született II. Rákóczi Ferenc. A Rákócziak és a Zrínyiek utóda, az utolsó erdélyi fejedelem. Marosvásárhely kiemelt helyszíne a szabadságharcnak, itt történt 1707. április 5-én a dinnyeföldön, a Nepomuki Szent János szobrával díszített téren II. Rákóczi Ferenc beiktatása Erdély fejedelmévé. A tiszteletére 1907-ben állított szobrot az impériumváltás után eltüntették, de 2007-ben, a fejedelemmé választásának 300. évfordulóján, emlékére sikerült egy mellszobrot állítani. Fejet hajtunk a nagy fejedelem előtt, akiről hallgatni kellett az osztrák uralom évei alatt, akinek szabadságharca ihlette az 1848-as forradalmakat, akinek indulója a forradalom himnusza lett, akit a költészet ereje feltámasztott, s a századforduló millenniumi nemzeti romantikájának megfelelően a nemzeti illúzió szolgálatára állított, akiről Marosvásárhely polgárai a „kövecses utcát” Rákóczi utcának, a Vár sétánnyal szembeni lépcsőt Rákóczi lépcsőnek, a Maroson átívelő, 1911-ben átadott vashidat Rákóczi hídnak nevezték el, s akinek nevét viselte és viselni fogja a marosvásárhelyi katolikus iskola. Az az iskola, amely azon az udvaron született újjá, a jezsuitáknak köszönhetően, amelyen az a jezsuita templom állt, amely helyet adott a beiktatás utáni hálaadó szertartásnak. Azon az udvaron, ahol a jezsuitákat befogadó Szabó Ferenc háza állt, s ahol megszállt a nagyságos fejedelem. Fejet hajtunk a fejedelem előtt, akinek személye nemzetformáló mítosszá nőtte ki magát, akivel szemben nem lehet közömbösnek lenni. Mert Rákóczi alakja nem pusztán történelmi hősé, az államférfié, az íróé, hanem mert alakja a nemzeti önazonosságunk egyik meghatározó jelképe is – mondta dr. Tamási Zsolt, a Római Katolikus Líceum igazgatója a koszorúzási ünnepségen. 

II. Rákóczi Ferenc alakja szimbolikus a magyar nemzet számára, mert saját zászlaja alatt tudott egyesíteni az országon belül – társadalmi rangtól, vallástól függetlenül – mindenkit, aki a szabadságért akart küzdeni, s ez a fajta tolerancia lehetővé tette, hogy a Rákóczi-féle szabadságharc a későbbi mindenféle szabadságharc mintaképévé váljon a magyar nemzet történetében.

Koszorúzás és ünnepi műsor

A koszorúzás hangulatát a katolikus iskola III. osztályosainak furulyajátéka és a Muzsikosz zenekar műsora tette ünnepélyessé. Koszorút helyeztek el a Római Katolikus Líceum, a Erdélyi Római Katolikus Státus, a Rákóczi Szövetség, az EMKE, a megyei és városi RMDSZ-szervezetek, az Erdélyi Hagyományok Háza képviselői, valamint Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja.

Napközben kincsvadászat folyt a Mathias Corvinus Collegium szervezésében, délután a Studium Hubban Rákóczi kora az irodalom tükrében címmel tartottak felolvasódélutánt, míg a Maros Művészegyüttes termében dr. Tamási Zsolt előadása hangzott el a fejedelem és Marosvásárhely viszonyáról, majd a Bekecs Táncszínház, a Szászcsávási Dalárda, a Tokos zenekar és Vajas Evelin előadása következett. Este táncházat tartottak a Műhely bandával és a Szászcsávási Dalárdával. 

Az ünnepi eseményre az Erdélyi Hagyományok Háza, a Római Katolikus Líceum és több partnerszervezet közös szervezésében került sor.