Emlékhelyet újítottak fel Jobbágyfalván

A hálaadás pillanatait élték át 19-én, vasárnap: ekkor a felújított haranglábat avatták fel a jobbágyfavi unitárius parókia udvarán.

Két tárgyi emléket újított fel a nyáron a helyi unitárius gyülekezet. A parókia telkén 2010-ben emeltek egy kis haranglábat, amelyen a néhai Adorjáni Ilona nyárádszeredai tanítónő által adományozott harangocskát (amelyet a gyülekezet lélekharangként emleget) helyezték el. Az emlékművet Jobbágyfalva első önálló unitárius gyülekezeti lelkésze, Gergely János emlékére készítették, aki 1951–1968 között állt a gyülekezet élén (addig Jobbágyfalva Nyárádszentmárton leányegyházközsége volt), aki a kommunizmus ideje alatt is a falu lakosságát összefogta, megőrizve vallásos magatartását és hűségét az egyház iránt. A haranglábat a nyárádszeredai Bíró János készítette, a helyi ifj. Mózes István konfirmációi ajándékaként. Ugyancsak 2010-ben állítottak zsindelyes székely kaput a parókia bejáratánál, amelyet a csíkfalvi Kilyén Domokos mester készített Dávid Ferenc egyházalapító unitárius püspök születésének 500. évfordulója alkalmából, és amely a magyarság történelmét is felvázolja, hiszen rajta közeledik a csillagösvényen Csaba királyfi a vitézeivel, de érkezik a csodaszarvas is, hozva a tízparancsolat hétágú csillagait, ott találjuk a napot, a holdat, a búzakévét és szőlőgerezdet, a szívből kinövő életfát és az első magyar alapítású egyház címerét.

A felújításra Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának határon túli magyar emlékhelyek programja keretében nyert 995 ezer forint pályázati támogatást az egyházközség, a restaurálási munkálatokat a székelyudvarhelyi Fazakas János mester és csapata végezte el.

Ezek átadására 19-én, vasárnap került sor, és az unitáriusok örömére az ünnepélyen részt vettek az éppen aznap zajló kórustalálkozó határon túli vendégei, illetve a helyi Nagy Ferenc férfikar is, amely templomi és helyszíni énekszolgálattal járult hozzá az esemény színvonalához. Mivel a pályázatot az anyaország csíkszeredai főkonzulátusa útján bonyolították le a jobbágyfalviak, a rendezvényen részt vett Gáll Hajnalka konzul is. Ünnepi felszólalásában hangsúlyozta, hogy ezek a felújított tárgyak nemcsak épített jelképei hitünknek és magyarságunknak, hanem üzenetet hordoznak, nemcsak a múltat idézik, hanem a jövőbe vetett hitünket is kifejezik, azt, hogy e közösség megőrzi gyökereit, és átadja értékeit a következő nemzedéknek. Az anyaországi támogatás mögött az a cél áll, hogy minden magyar „érezze, hogy számít, fontos, és nem egyedül építi a jövőjét”. Végül azt kívánta, hogy ez a nap erősítse a közösség hitét, összetartását és reményét, és a kapu felirata minden hazatérőt és vendéget arra emlékeztessen, hogy itthon vagyunk.

„Ez a pályázati támogatás nem csupán pénzügyi támogatás számunkra, hanem a gyökerekhez való visszavezetés, a közösségi lélek megerősítése és a Kárpát-medencei magyar összetartozás kézzelfogható bizonyítéka, hiszen mindkét emlékmű eszmei jelentőséggel bír gyülekezetünk számára. Fontosnak tartjuk emlékműveink ápolását, rendszeres karbantartását, hogy még sokáig szilárdan álljanak, és meséljenek elődeinkről, hagyományainkról” – mondta el a restaurálás kapcsán a Népújságnak Jenei-Jakab Emese jobbágyfalvi-nyárádszeredai unitárius lelkipásztor.