*Csép Éva Andrea (Fotó: archív)
Családon belüli erőszak: hetente meggyilkolnak egy nőt Romániában
Június elején Ilfov megyében, egy lakóövezetben, a nyílt utcán, gyermeke szeme láttára lőtt le egy 23 éves várandós nőt a volt párja, aki ellen korábban távolságtartási végzést is kért. Néhány héttel ezelőtt a Maros megyei Mezőméhesen gyilkolt meg egy huszonéves édesanyát a volt élettársa. Legutóbb, néhány napja Bufteán, egy negyvenes éveiben járó nőt az utcán szúrt le a volt párja, bár ideiglenes távoltartási végzés volt kiállítva a nevére. Családon belüli erőszak végkimeneteleként hetente meghal egy nő Romániában, idén az év első felében harminc nőt gyilkolt meg a jelenlegi vagy a volt férje, élettársa. A törvényes keret adott, a hatóságok kezében számos eszköz van az áldozatok védelme érdekében, mégis valami hibádzik, hiszen sok esetben távoltartási végzéssel a zsebükben vesztik életüket nők, édesanyák.
Drámai, ami ma Romániában történik, hiszen lassan nem telik el úgy hét, hogy ne számolna be a sajtó egy újabb nőről, édesanyáról, akinek az életét a párja oltotta ki. A rendőrség adatai szerint tavaly 188 áldozatot gyilkolt meg az, akit egykor társául választott. Az év első hat hónapjában 61 ezer családon belüli erőszaknak minősülő esetet jelentettek Romániában, ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ami a hatóságok tudomására jut, a valós szám ennél sokkal magasabb.
– Nem túlzás kijelenteni, hogy Romániában minden második nő, aki szembejön velünk az utcán, bántalmazás áldozata – jelentette ki lapunknak Csép Éva Andrea parlamenti képviselő.
Az idei 61 ezer eset több mint felében fizikai bántalmazást jelentettek, a következő leggyakoribbak pedig a pszichológiai, azaz a lelki terror, anyagi jellegű agresszió, valamint a szociális erőszak, amikor a bántalmazó elszigeteli a környezetétől az áldozatát. A tapasztalat az, hogy akkor ugrik meg a családon belüli erőszakos esetek száma, amikor a társadalomban problémák vannak, a gazdasági bizonytalansággal összefüggésbe hozható ez a jelenség. A Covid-járvány alatti bezártság idején, amikor össze voltak zárva a családok, 2008-ban pedig a megszorító intézkedések idején, amikor egyik napról a másikra béreket vágtak le, ugrásszerűen nőttek az esetek, a jelenlegi időszak, a gazdasági bizonytalanság amiben élünk, sajnos szintén kedvez ennek.
„Az azonnali távoltartási rendelettel életeket mentettünk meg”
Csép Éva Andrea parlamenti képviselő az utóbbi években mélyen beleásta magát a családon belüli erőszak kérdéskörébe, és számos törvénymódosítást kezdeményezett az áldozatok védelmében. A törvénykezés szintjén az elmúlt években számos előrelépés történt a jelenség visszaszorítása érdekében, az egyik legjelentősebb az ideiglenes távoltartási végzés bevezetése volt, amely azonnali védelmet nyújt az áldozatoknak, hiszen a végzést a helyszínre riasztott rendőr is kiállíthatja.
– Az azonnali távoltartási rendelettel életeket mentettünk meg. Ugyanakkor a törvényben megteremtettük azt a lehetőséget, hogy akárcsak más bűntény, például egy gyilkossági helyszín esetében, a rendőrség bemehet a lakásba, attól függetlenül, hogy az ingatlan tulajdonosa beleegyezik-e vagy sem. Ezen túlmenően el is tudja távolítani akár a saját lakásából is az agresszort, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az áldozat veszélyben van. A rend őreinek a rendelkezésére áll egy 21 kérdést tartalmazó kérdőív, hogy ők maguk is védve legyenek, azaz indokolni tudják, hogy a döntést azért hozták meg, mert a kérdőívben szereplő kritériumok alapján veszélyhelyzet állt fenn – magyarázta a képviselő.
A törvényes keret adott, a gyakorlatba ültetése viszont akadozik
– Nagyon sok áldozattal beszélgettem, a törvénymódosításaim úgy születtek, hogy ők, illetve az őket felkaroló civil szervezetek jelezték, mi az, ami a gyakorlatban nem működik, melyek a hiányosságok, amelyeken kellene javítani. Mára tehát adottak a törvényben foglalt védelmi intézkedések, de valamiért nem működik úgy a rendszer, ahogy kellene – ismerte el a képviselő, aki szerint a probléma az, hogy a rendszer túl bürokratikus, ami hátráltatja a konkrét beavatkozásokat, ugyanakkor visszaélések is történnek, ami miatt óvatosabban avatkoznak be a rendőrök, illetve az is gondot okoz, hogy nincsenek kellőképpen kiképezve ezekre az esetekre a bírák, ügyészek, rendőrök, hiszen teljesen másfajta viszonyulást igényel egy rendőr részéről, amikor kiszáll egy családon belüli erőszak helyszínére, vagy tegyük fel egy betöréshez – világított rá Csép Éva Andrea. Az áldozatok védelmében eljáró hatóságok képviselőit ugyan kiképezik, de lassacskán, viszont nincs elég erőforrás, másrészt nagy a fluktuáció ezeken a területeken. A parlamenti képviselő ugyanakkor úgy véli, szükség lenne az egyes esetekben a beavatkozások utólagos elemzésére, kiértékelésére, hogy megnézzék, mi az, ami nem működött, hiszen ezek az esetek nem puszta statisztikák, hanem egyéni sorsok, történetek, nincs két egyforma történet. Másrészt az is problémát jelent, hogy nincs kellő finanszírozás szánva az áldozatokat, valamint az agresszorokat célzó rehabilitációs központoknak. Ez utóbbiak számára mindössze két-három központ működik az országban.
– Ha van infrastruktúra, akkor a bíró el tudja rendelni a távoltartási rendelet kiállítása mellett, hogy a bántalmazók kötelezően részt vegyenek egy két hónapos rehabilitáción. Meggyőződésem, hogy ez segítene abban, hogy kevesebb ilyen eset történjen, kevesebb visszaeső bántalmazó legyen – adott hangot véleményének a képviselő.
Megússzák egy „felfüggesztettel”?
Romániában sajnos gyakori tapasztalat, hogy távoltartási végzés birtokában válnak gyilkosság áldozataivá feleségek, élettársak. És bár a törvény értelmében hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár a távoltartási végzés megszegése, sajnos sokan megsértik annak előírásait, ennek ellenére kevés agresszor kerül rács mögé. Idén fél év alatt a bántalmazás helyszínére kiszálló rendőrök mintegy hatezer sürgősségi távoltartási rendeletet állítottak ki, ezek közül 2271 alakult át a bíróság által kibocsátott végzéssé. A több mint hatezer távoltartási rendelet egyharmadát megsértették, azaz a tiltás ellenére közeledett áldozatához, vagy kapcsolatba lépett vele a bántalmazó.
– Az egyik törvénymódosítás, amin dolgozom, az, hogy családon belüli erőszak esetében ne lehessen felfüggesztett börtönbüntetést kiszabni, vagy csupán hatósági felügyelet alá helyezni az agresszort, hanem kötelező legyen a letöltendő szabadságvesztés. Ez segítene, de ugyanakkor szigorúbb büntetések kellenének a nők ellen elkövetett gyilkosságok esetében, hiszen az idei év harmincadik hetéig harminc nő vált a családon belüli erőszak halálos áldozatává. A büntető törvénykönyvben már most súlyosbító körülménynek számít, ha családon belül elkövetett bűntettről van szó, ilyenkor 25 százalékkal súlyosabb büntetés róható ki – mutatott rá a képviselő.
Amikor az életed forog kockán, nincs idő bizonyítékokat gyűjteni
Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka annak, hogy az igazságszolgáltatás túlságosan engedékeny az agresszorokkal, Csép Éva Andrea rámutatott, előfordul, hogy az áldozatoknak kevés bizonyítékuk van, mert bántalmazás esetén nem az az első dolog, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek, hanem, hogy mentsék a gyerekeiket és a saját életüket, ami emberileg teljesen érthető. Sajnos az is gyakori, hogy az áldozatok utólag visszavonják a feljelentést, és ebben az esetben megszűnik az eljárás az agresszor ellen. A Maros megyei RMDSZ-képviselő elmondta, 2017-ben volt egy törvénymódosítási javaslata, ami arról szólt, hogy ha ugyanaz az áldozat, ugyanazt a személyt második alkalommal ugyanazért a bántalmazásért jelenti fel, ha vissza is vonja utólag a feljelentést, a kivizsgálás automatikusan folytatódjon. Ezt a javaslatot azonban nem sikerült törvénybe foglalni, holott a mindennapok tapasztalata az, hogy rengeteg nő a fenyegetések, megfélemlítések hatására vonja vissza a feljelentést. Ugyanakkor az is jellemző, hogy az agresszív tettet egy szánom-bánom időszak követi, amikor a bántalmazó lelkileg annyira képes befolyásolni az áldozatot, hogy tényleg elhiszi neki, hogy bánja tettét, azonban ha egyszer megtörtént, nagyon ritka az, amikor a bántalmazást ne követné előbb vagy utóbb újabb agresszió.
Áldozatok ezrei utasítják el az elektronikus nyomkövetőt
– Négy évig dolgoztunk azon, hogy Románia összes megyéje le legyen fedve elektronikus nyomkövetőkkel, tavaly október óta minden megyében adott ez a védelmi lehetőség – hangsúlyozta Csép Éva Andrea. Ennek ellenére azonban sajnos az áldozatok nagy része visszautasítja az eszközt, ami adott esetben az életüket menthetné meg. Az idei első félévi rendőrségi statisztikák szerint 1248 agresszor lábára került lábbilincs, de több mint négyezer esetben utasították vissza ezt a védelmi intézkedést az áldozatok. A képviselő szerint a visszautasítás hátterében egyrészt az áldozatok tájékozatlansága áll, mint mondta, nem szeretné a rendőröket bántani, de valószínűleg az eljárás során ők protokollszerűen teszik a dolgukat, és nem mindig van alkalom felvilágosítani az áldozatokat az elektronikus nyomkövető rendszer előnyeiről.
– Ugyanakkor sok áldozat tévesen azt gondolja, hogy neki is lábbilincset kell viselni, holott ez nem igaz, mindössze a táskájában ott kell legyen egy kis méretű, régi típusú telefonszerű készülék, amit senki nem lát, tehát senki nem fogja megbélyegezni emiatt. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem szeretnék, ha a rendőrség követné, hogy mikor, merre járnak. Fontos tudni, hogy a rendőrséget nem érdekli, hogy az áldozat merre jár a mindennapokban, hanem csak az, hogy a készülék jelezze, ha közeledik hozzá az agresszor, és azonnal be tudjanak avatkozni – világított rá a képviselő, aki szerint nagy kihívást jelent az, hogy a távoltartási végzés kiállítása után is kellő odafigyelés és védelem legyen biztosítva az áldozatok számára, hiszen általában ekkor jönnek a gyilkossággal való fenyegetések, és sok esetben az áldozat nem veszi komolyan, és nem jelenti, holott az utóbbi időben történt gyilkossági esetek is bizonyítják, hogy a bántalmazók a távoltartási végzés ellenére is megtalálják a módját annak, hogy valóra váltsák ezeket a fenyegetéseket.
Emiatt igencsak jó hír, hogy valószínűleg az utóbbi időben történt tragédiák nyomán a rendőrség augusztus 1-től egy új intézkedést vezetett be, a távoltartási végzés kibocsátása után időről időre visszatérnek oda, ahol bántalmazás történt, hogy meggyőződjenek róla, nem ismétlődik vagy ismétlődött meg az eset, és az elkövető nem szegte meg az előírásokat. De ugyanígy járnak el azoknál is, akik végül nem kértek távoltartási végzést: szintén rendszeres ellenőrzéseket tartanak a jövőben.
Magyar nyelvű tájékoztatás a román rendőrség hivatalos oldalán
Csép Éva Andrea hangsúlyozta: nagyon sokat kell a családon belüli erőszakról beszélni; arról, hogy mi számít bántalmazásnak, milyen formái vannak, melyek az első jelek, illetve, hogy hol lehet segítséget kérni, milyen lehetőségei vannak az áldozatoknak. Az RMDSZ-nek végre sikerült elérni, hogy a román rendőrség hivatalos honlapján (politiaromana.ro) magyar nyelven is elérhetők legyenek a fontos információk a családon belüli erőszakkal kapcsolatosan. Ugyanakkor ma már törvény írja elő, hogy az önkormányzatok kötelesek évente egyszer közzétenni egy jelentést a családon belüli erőszaknak minősülő esetekről, ugyanakkor – együttműködve a helyi közszállítási vállalatokkal, buszmegállókban, buszokon, illetve családorvosi és járóbeteg-rendelőkben, ahol várakozni kényszerülnek az emberek –, ki kell függeszteni tájékoztató anyagokat arról, hogy mit jelent a családon belüli erőszak, és hogyan lehet segítséget kérni. Mint mondta, főleg vidéken nehezebben jutnak az áldozatok kellő információhoz, nincs egy támogató hálózat, ugyanakkor ezekben a kisebb közösségekben szégyen agresszióról beszélni, szégyen elválni, és sajnos még természetesnek számít, ha valakit megver a férje. Emiatt sokkal erősebb összefogásra lenne szükség az egyházakkal, önkormányzatokkal vagy akár községekben működő civil szervezetekkel, hogy tudatosítsuk, nem szégyen segítséget kérni, nem szégyen egy bántalmazó kapcsolatból kilépni, ha az életünk veszélyben forog – nyomatékosította a képviselő.
Segítséget kell kérni, amíg nem késő!
Ma már számos lehetőség van a segítségkérésre, vészhelyzetben természetesen a 112 segélyhívót kell riasztani, azonban az áldozatok rendelkezésére áll a 0800 500 333 zöldszám is, amelyet éjjel-nappal ingyenesen lehet hívni szakszerű segítségért az ország bármely pontjáról. Ugyanakkor ma már minden megyében működik a Vénusz program keretében indított védett otthon, Maros megyében a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság is üzemeltet egy 8-12 férőhelyes védett házat. Ezek sürgősségi központként működnek, éjjel-nappal fogadnak áldozatokat, szükség esetén lakhatást biztosítanak nekik és a gyerekeiknek, emellett jogi, pszichológiai tanácsadást, illetve segítenek az áldozatoknak sínre tenni az életüket. Ezenkívül több megyében vannak civil szervezetek által működtetett központok, védett otthonok, Marosvásárhelyen a Moldovei utcában lévő Kelet-európai Szaporodásegészségtani Intézethez bármikor fordulhatnak segítségért vagy akár tanácsért a családon belüli erőszak áldozatai.
