Áprily Lajos Április borának mámora ibolyák illatával kábít. Jómagam is öreg Benceként ámulok az új tavaszban. Ezt az ámulást kínálom neked is, kedves Olvasóm!
Április 10-én (2007-ben) költözött örök meséi közé Méhes György. Nagy Elekként született. A II. világháború után a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, majd a Művelődési Útmutató szerkesztője. Nemtelen támadások érték, emiatt 1952 után kivonult az irodalmi életből, s álnév alatt kezdett regényeket és meséket írni. A Napsugár egykori főszerkesztő-helyettese azért került A természet kalendáriumába, mert a Gyöngyharmat Palkó, Szikra Ferkó, Világhíres Miklós szerzője olyan ifjúsági regényeket írt, amelyekben Erdély kies tájai is főszerephez jutottak – Kárpátok kincse, Gyémántacél, Az a bizonyos Vitalit ügy –, a Virágvarázsló varázsmeséiről nem is beszélve. Mi, hetven felettiek először ezt a Méhes Gyuri bácsit ismertük meg.
Április 11. a magyar költészet napja. Idézem József Attila Rövid óda a kelő Naphoz versét – Trianon után, 1922-ben írta:
Ó örökszép Nap, te erős, hatalmas
Antik istenség, örökifjú Élet!
Fellobog most dús ereimben orcád,
Zendül a vérem.
Fölkelő Nap, nem borulok elődbe,
Rég-pogányossan dalolok Neked most,
Égfelé tartott tenyerekkel, arccal
Állok előtted.
Őseink, ó ládd, Neked áldozának,
Mért hagyod hát el megesett Hazámat?
Adj erőt e bús magyarokba, Élet!
Élni meg élni! (…)
Április 11-én született (1869-ben) báró Harkányi Béla csillagász, a magyar csillagászat nemzetközi kapcsolatainak egyik kiépítője. 1887-től a pesti, a lipcsei és a strassburgi egyetemen tanult, majd tanulmányutat tett Amerikában. 1899–1902-ben az ógyallai obszervatóriumban dolgozott. Ő hozta létre a kalocsai Haynald obszervatóriumot. Az új csillagvizsgáló részt vett a nemzetközi tudományos programokban. Ez is elősegítette, hogy a magyar csillagászok egész nemzedéke nevelődjék Magyarországon a tudomány korszerű színvonalán. Csillagászati szakirodalmi munkásságából az 1922-ben megjelent Adalékok a csillagászat fejlődésének elméletéhez a legjelentősebb.
A földről a csillagokig – 1961. április 12-én Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarinnal. Azóta e nap az űrhajózás napja.
Visszatérve a földre, mártózzunk meg egy kissé az ókor barbár ünnepei közül az április 12-én a gabonaanyát, Cerest ünnepelő Róma életében.
E napra az idén egy keresztény ünnep is esik, a fehérvasárnap – húsvét nyolcadán. A magyarság körében – több hagyományőrző tájunkon – a legújabb időkig élő komálás, komatálküldés az ókeresztény liturgia laikussá vált maradványa, amely egyébként lényegében ősrégi primitív szokásokban is gyökerezik.
Emlékszel-e, milyen fiatal
voltál valaha ott az agyagos
víz suvadásos partján? … A szél
a Hargita felől hiába
hajtogatta szíjas vesszeidet, egyet
sem tudott letörni belőlük.
Pengét utánzó keskeny
leveleid a kék eget metélték.
Villogtak a nap kemény
tüzében. És te nőttél
minden új évben újból.
Szemlér Ferenc beszél így egy öreg, de még zöld lombba szökkenő folyóparti fához: Fűzfa a Küküllőnél –
Most
bizony görnyedten állsz göcsörtös
ágbogaiddal a fenyegető
folyó fölé feszülve, mintegy
döntő viharra várva, kopottan.
Mindössze csúcsodon lengedezik
néhány árva hajtásod, talán
csak megszokásból. S éjszaka
hallod, amint kérgedből itt is, ott is
kireped egy darab. Mondd,
nem félsz-e te ott
a magányban, a ködben, az éjben? … Nem?
Mégsem riadozol? … Nos, állj csak
továbbra is a víz fölött, és
hajts ki, ha kedvez az idő!
S ha már flóra, folytassuk is növényekkel.
Még egyszer hullasd rám virágod, fehér virágod
1889. április 15-én született Paál Árpád növényfiziológus, a növényélettan egyik magyarországi úttörője. Kezdetben ingerfiziológiai vizsgálatokat végzett, majd az elsők között kezdett foglalkozni a növényi hormonkutatásokkal. Ő a később auxinnak elnevezett „növesztő hormon” felfedezője. De lám, a sors! Kutatóközpontjának általa megálmodott nevét a budapesti egyetemen, bár ő a Növényélettani Intézet nevet már 1929-ben használta, a felsőbbségek csak 1943-ban bekövetkezett halála után hagyták jóvá. Eredménye pedig? Nobel-díjat érdemelt volna. Ma világszerte elismerik elsőbbségét.
Elszállott az idő fölöttem.
Vén körtefa, búcsúzni jöttem.
Virágodat tán sose látom,
Isten veled, öreg barátom,
Legjobb barátom!
Búcsú egy vén vadkörtefától. Az öreg Benedek Elek emlékszik így ifjúságára.
Mi titka volt ifjú szívemnek,
Te reád bíztam, rejtve benned.
Fészkelni fád hiába járnak,
Nem mondtad el szarkamadárnak,
Csacska madárnak.
Könnyem, ha omlott, letörülted,
Fájdalmaim elszenderültek;
S csak rám hajolt virágos ágad,
Eltűntek mind a balga vágyak,
A bűnös vágyak.
Istent dicsérni hozzád jártam,
Legszebb művét benned csodáltam.
Hol van az ember, ki te nálad,
Vén körtefa, szebbet formálhat?!
Nincs szebb te nálad!
Isten veled, ütött az óra,
Hajolj reám még búcsúszóra!
S amivel Isten úgy megáldott:
Még egyszer hullasd rám virágod,
Fehér virágod!
2012-től április 15-e a művészi kreativitás világnapja. 1452-ben ezen a napon született Leonardo da Vinci. Az ENSZ e napot a békés önkifejezés szabadságának és a toleranciának szentelte.
Április 16-án, 1966-ban hunyt el Szegeden a kolozsvári születésű ifj. Jancsó Miklós farmakológus, hisztokémikus, belgyógyász, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Orvosi tanulmányait a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetemen végezte 1921 és 1929 között. 1929 és 1931 között a Collegium Hungaricum ösztöndíjával a berlini Robert Koch Intézet kemoterápiai osztályán, illetve a berlin-dahlemi Birodalmi Egészségügyi Hivatal (Reichsgesundheitsamt) bakterológiai-szerológiai osztályán végzett kutatásokat. Majd visszatért a szegedi egyetemre; 1938-tól haláláig – az 1951-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemhez átkerült – gyógyszertani intézet igazgatója volt. A kemoterápiás gyógymódok, az immunrendszer és az idegi eredetű gyulladások nemzetközi hírű farmakológiai-élettani kutatója volt. Vizsgálta a máj elzsírosodását megakadályozó anyagoknak az idegsejtek Golgi-készülékére gyakorolt hatását (Salvarsan). Felfedezte dekametilén-diguanidin terápiás szerepét a dél-amerikai álomkór és a dumdum láz gyógyításában. Felfedezte a szervezet védekezőképességében jelentős feladatot betöltő retikulo-endoteliális rendszer (RES) és a vesehámsejtek immunológiai szerepét. Kutatta az érzőideg-végződések gyulladásait és kapszaicines gyógyításukat.
Április 16-án, 1838-ban született Ernest Gaston Solvay belga kémikus, az ipari szódagyártás kifejlesztője. A szóda a természetben a nátriumtartalmú kőzetek mállásakor folyamatosan képződik, ez a sziksó. A XVIII. század végére az egyre növekvő szódaszükségletet a természetes szódaelőfordulások nem fedezték. Több eljárást is kidolgoztak a szódagyártásra. A leggazdaságosabb a Solvay-eljárás. E során a nátrium-karbonátot kalcium-karbonátból és nátrium-kloridból, ammónia segítségével állítják elő. A technológia ipari méretekben megbízható szódagyártást tesz lehetővé. A róla elnevezett eljárás szabadalmaztatásából Solvay jelentős vagyonra tett szert. Ebből a vagyonból áldozott a párizsi vegyészmérnököket képző Institut de Chimie appliquée intézet megalapítására is. 1911-ben egy rendkívül színvonalas fizikai konferenciát szervezett, amelyen többek között Max Planck, Ernest Rutherford, Marie Curie, Raymond Poincaré és Albert Einstein is részt vett.
Magyarországon az első szódagyár 1894-ben létesült Marosújváron, s 1896-ban kezdett termelni Solvay Üzemek Rt. néven. A marosújvári helyszín azért volt előnyös, mert a szódagyártáshoz szükséges anyagok a környéken rendelkezésre álltak (kimeríthetetlen sókészlet, mészkő a Tordai-hasadéknál és a bő hozamú Maros vize). Már kezdetektől két részleg működött, kalcinált mosószódát, illetve kristályosított szódát állítottak elő.
Mai sétámat egy Áprily-négysorossal fejezem be, az Áprilisi strófával:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
