A kanadai Sziklás-hegység (3.)

*Fotó: Lake Louise

Banff város a Bow folyó völgyében terül el, csodálatos környezetben. A kényelmesebbek végigsétálhatnak a város főutcáján, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a közeli hegyekre. A főutcán, mint várható, üzlet üzlet mellett, tele  emléktárgyakkal, melyeket úgy hirdetnek, hogy helyi eredetűek, de ha közelebbről megfigyeljük őket, nagy részükön írja, hogy „Made in China”. Van itt cukrászda, van itt vendéglő, az utca rendezett, mindenütt virágok. Ha azonban valaki nem elégszik meg ennyivel, nem kell sokat járkálnia, hogy kikerüljön a tömegből.

Ha madártávlatból szeretnénk megtekinteni a várost és környékét, ennek legkényelmesebb módja felülni a közeli gondolába, mely 700 m magasba, a Sulphur Mountain csúcsára röpíti a látogatókat mintegy 8 perc alatt. Igaz, nem olcsó mulatság, személyenként 23,50 dollár. Persze gyalog is meg lehet mászni a hegyet, mi ezt a módot választottuk. A tetőről csodás a kilátás Banff városára, be lehet látni a Bow Valley nagy részét, a Cascade hegyvonulatot, valamint a közeli Minnewanka tavat. 

Ha van még időnk, érdemes meglátogatni a város déli részén fekvő Fairmont Banff Springset, melyet a világ egyik legelegánsabb fürdőhelyeként reklámoznak. A kastélyformájú szálloda valóban elegáns, túl elegáns. Egy szoba ára 300 dollárnál kezdődik, semmi értelmét nem látom szórni a pénzt. De hát az ízlések és a bankbetétek különböznek. 

Lassan indulni kell tovább, és úgy határozunk, hogy az 1-es úton megyünk vissza, a Lake Louise (Louise-tó) felé. Ahogy elhagyjuk Banff városát, a bal oldalunkon megjelenik a Vermillon-tó és mögötte a Rundle-hegy jellegzetes alakja.

Szerencsére az út nem nagyon forgalmas, és hamarosan elérjük az útelágazást Lake Louise fele. Lévén, hogy már késő délutánra jár az idő, lassan szállás után is nézünk. Hamarosan találunk is egy szállodát valahol a Moraine-tó felé elágazó út közelében (Paradise Lodge). Szebb helyet képzelni sem lehet, körülöttünk hegycsúcsok, a szálloda rendezett, ápolt pázsittal és rengeteg virággal, megérdemli a nevét. Szerencsére van üresedés, de amikor az árat is megmondják, egy kicsit alábbhagy lelkesedésünk. Egy kétszobás lakrész ára 218 dollár, ami, ha jól utánagondolunk, nem is olyan rossz ár, figyelembe véve, hogy szezon közepén vagyunk a Lake Louise és a Moraine Lake közelében. A nap hátralevő részét a szállodában töltjük, vacsorázunk, borozgatunk, megtárgyaljuk, mit láttunk aznap, merre megyünk másnap, és megbeszéljük a világ dolgait. 

Mivel a svédasztalos reggeli benne van a szállás árában, másnap reggel igyekszünk kitenni magunkért, jól megreggelizünk. A választék bőséges, a megszokott tea, kávé, rántotta és sokféle házi sütemény, még sem tudtuk kóstolni az egészet. A csomagok már a kocsiban vannak, tehát indulunk Lake Louise felé, mely szerencsére a közelben van. Még jó, hogy aránylag korán érkezünk a Lake Louise-hoz, így is nehezen találunk parkolóhelyet. Szezonban naponta átlag mintegy 10.000 turista látogat ide. A tó ritka szép, kékeszöld színekben játszik, és a szemben levő Victoria csúcs (3459 m) hófedte sipkája tükröződik a vizében. A tavat körbe lehet járni, 2,5 km hosszú, legnagyobb mélysége pedig 90 m. Fürdésre nem alkalmas, jéghideg vize nyáron is csak 4 C-fokra melegszik fel. A tó partján áll az impozáns Fairmont Chateau Lake Louise szálló, mely magában is turistaattrakció. Egyet sétálunk a tó körül, aránylag sokan vagyunk, s a tavon egypár csónak bontja meg a víz kékeszöldjét. A táj fenséges, nem hiába vagyunk itt ennyien. Utána bemegyünk a Fairmont Chateau szállodába, és hamarosan megtaláljuk a kávézót. A sor nem nagy, s a kávé mellett európainak látszó sütik, szendvicsek találhatók. Mivel a határnál nem váltottam pénzt, csak amerikai dollárom van, remélem, elfogadják. És ekkor jön a nagy meglepetés, elfogadják, de szerintük a kanadai dollár erősebb, mint az amerikai. Hát ide jutottunk. Utána már a kávé sem esik jól. 

(Folytatjuk)