Erőteljes magyar szál is van a frissen bejelentett Volkswagen ID.Tiguanban
A Volkswagen végre felhagy az elektromos autóinál a sokak által sterilnek és nehezen azonosíthatónak tartott számozott ID modellekkel. A német gyártó is rájött, hogy hiba lenne kukázni az évtizedek alatt felépített típusneveket, és helyettük számokat bevezetni, így nem fogják a végtelenségig ragozni az ID.4 és ID.5 vonalat, hanem visszatérnek a hagyományos nevekhez. A stratégiaváltás legújabb és talán legfontosabb mérföldköve az ID.Tiguan.
A modell nemcsak azért érdekes számunkra, mert jelzi azt, hogy a német gyártó visszatér a megszokott nevekhez, hanem azért is, mert a lemezeket magyar szál formálja. Arról van szó ugyanis, hogy a vadonatúj elektromos SUV külső designjáért egy magyar formatervező, név szerint Juhász Tibor felelt. A szakember neve nem ismeretlen az autós berkekben, ő rajzolta többek között a kifejezetten stílusos ID.Polo GTI-t is. A Volkswagen vezetőségének pedig minden bizonnyal tetszett az előző munka, mivel rábízták a márka legnagyobb és legfontosabb „fejőstehenét”, a Tiguant, amelytől okkal remélhetnek nagy profitot a Volkswagennél.
Az ID.Tiguan a képek tanúsága szerint végleg szakított a korai villany-Volkswagenek kissé szappantartós vonalvezetésével, és helyette sokkal határozottabb, élesebb és klasszikus SUV-kiállást kapott a típus, amely nem mellesleg úgy optimalizálja a hatótávot az aerodinamika oltárán, hogy közben ránézésre is egy hamisítatlan, markáns autó marad.
Az új elektromos típustól azonnali eladásokat és vastag profitot vár a gyártó. A magyar kézzel megrajzolt, karakteresebb designnal, a modernizált technikával és a mindenki számára ismerősen csengő névvel viszont a Volkswagennek minden esélye megvan rá, hogy tényleg nagyot gurítson a villany-SUV-k egyre durvább mezőnyében.
Már nagyon kínos a Tesla számára, hogy nem jön össze a Roadster premierje
Tagadhatatlan, hogy Elon Musk cége az egyik legsikeresebb elektromosautó-gyártó, még annak ellenére is, hogy mind az autók, mind pedig a vállalatvezető kimondottan megosztó. A vezérigazgató azért is kap bőven kritikát, mert megígér különböző dolgokat, amelyek csak jókora késéssel valósulnak meg. Ilyen a második generációs Roadster is, amit 2017-ben mutattak be először prototípusként, és akkor az hangzott el, hogy 2020-ban sorozatgyártásba fog kerülni. A koronavírus-járvány miatt mindenki megértette a csúszást, viszont azt is látni, hogy a beígért határidő óta eltelt már több mint hat év, eközben pedig az eredeti dátumot folyamatosan elodázták. Csak az idén több időpont volt belengetve, legutóbb éppen október elseje, de láss csodát: nem érkezett meg a Roadster.
A nagy leleplezést a texasi Waco-tó mellé tervezték, de a meteorológusok olyan időjárást jósoltak, ami egyszerűen nem tette volna lehetővé egy ilyen méretű esemény megrendezését. Felmerülhet viszont az a kérdés is, hogy miért éppen egy tó mellett akarta tartani a Tesla az eseményt? Nos, azért, mert állítólag a Roadster képes lesz a vízen lebegni. Bár azért gyorsan tegyük hozzá, hogy majd csak akkor hisszük el, ha látni fogjuk. Elon Musk korábban arról beszélt, hogy a Roadster képes lesz repülni. Érdekesnek hangzik? Nos, már egyik sem menne kimondottan újdonságszámba, hiszen Kínában már készült olyan autó, ami képes ugrani, de olyan is, amely kétéltűként funkcionál, tehát képes a vízben történő közlekedésre, igaz, minden egyes „fürdés” után el kell vinni az autót, hogy a szervizben átnézzék. Ahogyan az is kérdés, hogy bár a látvány egyértelműen érdekes, a marketingértékét pedig kár is lenne vitatni, a gyakorlati haszna igencsak nehezen leírható ennek a funkciónak.
Visszatérve a Roadsterre, a típus, ha elkészül, tényleg nem lesz átlagos. A sorozatgyártású verzió eleve sokkal vadabbnak ígérkezik, mint a kilenc évvel ezelőtti prototípus, de még így is – a sok időre való tekintettel is – szokatlan az autóiparban, hogy a sorozatgyártás-érett változat durvább lesz, mint a prototípus.
De érdemes azt is visszanézni, hogy mit ígért a Tesla a Roadster prototípusának a bemutatóján. Akkoriban arról volt szó, hogy a típus képes lesz arra, hogy 1,9 másodperc alatt elérje 0-ról a 100 kilométer/órát, illetve szó volt még 400 km/h-s végsebességről és 1000 kilométer körüli hatótávról. Mindez ezelőtt kilenc évvel vagy hat évvel megvalósíthatatlan lett volna, de még most is nagy valószínűséggel a helyén kell kezelni a számokat. Ha ezek a menetdinamikai adatok és a hatótáv megvalósul, akkor az sem lenne meglepő, hogy a Roadster ára megközelítené vagy akár át is lépné a hét számjegyet, dollárban. Bár azért legyünk őszinték: minimális az esély arra, hogy ez az autó valaha is elkészüljön, pláne ebben a formában. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Musk szerint készülne egy olyan változat, amibe rakétahajtómű is kerülne, amelyről korábban már beszámoltunk a Népújságban. Az utóbb említett változat 1,1 másodperc alatt futná meg a 0–100-as sprintet.
De nemcsak a Roadster bemutatása csúszott, hanem az FSD európai bevezetése is. A Tesla-tulajdonosok már alig várják, hogy az európai utakon is legálisan használhassák a márka felügyelt önvezető rendszerét, a Full Self-Drivingot (FSD), ám a brüsszeli bürokrácia malmai szokás szerint lassan őrölnek. Az eredetileg októberre várt európai uniós szavazást a rendszer engedélyezéséről elhalasztották, így legkorábban decemberben születhet döntés az ügyben. Az EU gépjárműtechnikai bizottsága az október 6-i ülésén ugyan napirendre tűzte a holland járműhatóság kérését a szoftver teljes körű jóváhagyására, ám a szavazás helyett mindössze egy szűkös, huszonöt perces idősávot különítettek el a vita folytatására, számolt be az ANE.
Nem mellesleg már számos európai ország zöld utat adott az FSD-nek. Elsőként ezt Hollandia lépte meg, még áprilisban, aztán következett Belgium és néhány további tagállam. Most pedig azt szerették volna, hogy az egész unió területén érvényes legyen a jóváhagyás. Elon Musk cége korábban azzal számolt, hogy ez október elején bekövetkezik, a csúszás hírére a Tesla-vezér, szokáshoz híven, az X-en reagált egy sóhajtás formájában. Legalább most már ő is érzi, hogy milyen az, amikor folyamatosan kitolják a határidőket, és valami a vártnál később érkezik vagy történik meg. Ilyen az, amikor az ember azt kapja vissza, amit ő is művel.
Természetesen nem a bosszú vezérelte az európai döntéshozókat. Az uniószerte történő engedélyezéshez úgynevezett minősített többségre van szükség, ami azt jelenti, hogy a huszonhét tagállamból legalább tizenötnek támogatnia kell a javaslatot. A döntést pedig komoly viták előzik meg. Több ország, köztük Svédország is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Tesla önvezető rendszere nem mindig tartja be a megengedett sebességkorlátozást, ahogyan arra is volt példa, hogy nem vette észre a leengedett sorompót. Ezzel szemben azok az államok, amelyek áldásukban részesítették a szoftvert, azzal érvelnek, hogy a felelősség továbbra is a kormány mögött ülő sofőrt terheli, akinek folyamatosan készen kell állnia arra, hogy beavatkozzon, hiszen felügyelt önvezető rendszerről van szó.
Mindezekkel együtt a Tesla számára fontos lenne a Full Self-Driving európai bevezetése, hiszen az önvezető funkció engedélyezése olyan technológiai fegyvertényt jelentene Muskék kezében, amellyel újra magukhoz ragadhatnák a kezdeményezést, és vevőket hódíthatnának el a riválisoktól. Az egyelőre kérdéses, hogy decemberben szavaznak-e róla, és ha igen, mi lesz az eredmény.
