4Keréken

Egyszerre vagyunk tanúi két párhuzamos trendnek, egyik oldalon egyre drágábbak lesznek a belső égésű motorral szerelt autók, másrészt egyre olcsóbbak lesznek az elektromos autók. Ez a két folyamat pedig el fog vezetni oda, hogy fenntarthatatlanná fog válni a belső égésű motor az olcsó, jellemzően kis méretű autóknál.

Annak ellenére is zajlik ez a folyamat, hogy immáron minden jel arra utal, hogy az Európai Unió lazítani fog a belső égésű motorok 2035-ös betiltásán, ez a lépés nem lesz képes azt eredményezni, hogy a kisautókban megmaradjon a belső égésű motor, ami lássuk be: egyáltalán nem tragédia.

A Volkswagen vezérigazgatója, Thomas Schäfer a motor1.com-nak beszélt arról, hogy a Polo kategóriájában az elektromosság lesz a jövő. A vezető ezt azzal magyarázta, hogy egyre szigorúbbak a károsanyag-kibocsátási előírások, és ezek a jövőben is szigorodni fognak, még abban az esetben is, ha 2035 után maradhat az Európai Unióban a belső égés. A károsanyag-kibocsátási normák szigorodása egyértelműen segít a globális felmelegedés elleni harcban, viszont rengeteg plusz költséget okoz az autógyártóknak. Ami azt is jelenti, hogy egyre drágábbak lesznek a belső égésű motorral szerelt autók, ami a kisautók szegmensében egy idő után már veszteséget fog jelenteni, vagy akkora árat, amit senki nem hajlandó kifizetni.

Ezzel párhuzamosan a villanyautók ára folyamatosan csökken. Lassan, de biztosan tényleg elérjük azt a szintet, amikor valóban megfizethetőek lesznek az elektromos autók, sőt ezen hajtáslánccal szerelt modellek ára várhatóan még csökkenni fog a következő időszakban, vagyis egy idő után olcsóbbak lehetnek az elektromos autók, mint a belső égésű motorral szerelt társaik. Ez a folyamat amúgy nem meglepetés, hiszen a szakértők évek óta ezt jósolják, az elektromos autók egyszerűbb felépítésének és az akkumulátortechnológia fejlődésének köszönhetően.

Ugyan még nem értük el ezt a szintet, de már közeledünk hozzá. A Volkswagen is gőzerővel dolgozik az olcsó villanyautókon: 2026-ban érkezni fog a 25 ezer euró környéki ID.Polo és 2027-ben pedig a 20 ezer eurós ID.Every1 koncepció gyártásérett változata. A cikk írása pillanatában a belső égésű motorral szerelt Volkswagen Polo indulóára 21.002 euró Romániában, ami azt is jelenti, hogy az elektromos változat még mindig drágább lesz, ugyanakkor kérdés, hogy milyen felszereltségi szinttel érkezik, mi fog a „villany-Polo” esetében alapnak számítani. Erre a kérdésre viszont csak a bemutató után fogunk választ kapni. De ez a példa is igazolja a trendet: egyre közelebb kerül egymáshoz árban ugyanazon modell elektromos és belső égésű motorral szerelt változata.

Az elektromos autók esetében pedig az árcsökkenés folytatódása már csak azért is elképzelhető, mert egyre élesebb a verseny a kínai autógyártókkal. Ha a hagyományos autógyártók nem akarnak súlyosan piacot veszíteni, akkor kénytelenek lesznek olcsóbb modellekkel előállni. A versenyből tehát a vásárló nyer, aki kedvezőbb áron juthat majd elektromos autóhoz.

Összességében, ahogy a belső égésű motoros modellek fejlesztése egyre drágább lesz, az elektromos autók ára pedig folyamatosan csökken, úgy el fog jönni az a pont, amikor egyszerűen költséghatékonyabb lesz elektromos kisautókat gyártani. Ez pedig azért sem tragédia, mert a kisautókat leginkább városban használják, jellemzően napi néhány tíz kilométerre, amire minden körülmények között kiváló a villanyautó, ami (lokálisan legalábbis) nem szennyezi a levegőt.

Nem egy új trend, hogy a modern autókból fokozatosan eltűnnek a fizikai gombok, ezek helyét pedig az infotainment rendszer menüje veszi át. Akinek viszonylag új autója van, az tökéletesen tudja, hogy miről van szó. Sok esetben már nemcsak a rádiót, a médialejátszót és egyes beltéri világításokat kell a központi kijelzőről állítani, hanem arra is van példa, hogy ott lehet sebességet választani (automata váltó P-R-N-D), onnan kell kezelni a klímát, vagy éppen csak a kijelzőről lehet kinyitni a motorháztetőt. Akinek az autójában már benne vannak ezek a funkciók, az talán tudja, hogy nem ez a legkézenfekvőbb módja az autó használatának.

Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy hasonlóan a vezetés közbeni telefonnyomogatáshoz, az infotainment rendszer menüiben való keresgélés is elvonja a vezetésről a sofőr figyelmét, ami vitathatatlanul növeli a balesetveszélyt. A szakértők már hosszú ideje hangsúlyozzák ezt a problémát, az autóipar viszont csak nagyon lassan reagál.

A közelmúltban a Washingtoni Egyetem és a Toyota Research Institute közösen vizsgálta, hogy az autókba szerelt érintőképernyők mennyire képesek elvonni a figyelmet az úttestről. Az eredmények pedig ráerősítenek az autósok tapasztalataira és a korábbi kutatási eredményekre. A tudósok egy olyan szimulátort építettek, ami modellezi egy modern autó műszerfalát. Ezt követően összesen 16 tesztalanyt ültettek be a szerkezetbe, akiknek végig kellett hajtaniuk egy digitális útvonalon, miközben különböző feladatokat hajtottak végre egy érintőképernyőn. A kísérlet közben többek között figyelték a tesztalanyok szemmozgását, a pupilláik tágulását, a kormányzás pontosságát, valamint egyéb stresszre utaló jeleket is.

Az eredményekhez nem fér kétség: „vezetés” közben a tesztalanyok 58%-kal lassabban és pontatlanabbul kezelték az infotainment rendszert, mint álló helyzetben. Ez még önmagában nem is lenne probléma, hiszen lassabban, de megtalálták a módját annak, hogy érvényesítsék az akaratukat, megtalálják és eszközöljék a szükséges beállítást. Ami viszont sokkal nagyobb probléma, hogy miközben az infotainment rendszerben keresgéltek, addig 40%-kal gyakrabban hagyták el a saját forgalmi sávjukat, ez pedig – mondani sem kell – hatalmas balesetveszélyt jelent.

A kutatók nemcsak azt mérték fel, hogy mennyire veszélyes az, hogy szép lassan minden funkció átkerül a fizikai gombokról az infotainment rendszerre, hanem megoldási javaslatokat is kínáltak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten. Álláspontjuk szerint alapvetően arra lenne szükség, hogy az autógyártók az infotainment rendszereket a felhasználói szokások és igények alapján alkossák meg ahelyett, hogy az infotainment rendszerekkel akarnák megváltoztatni a felhasználói szokásokat és igényeket. Ehhez az kellene, hogy a gyártók tegyék egyszerűen és könnyen elérhetővé a legtöbbször használt funkciókat, és csökkentsék az infotainment menürendszerek komplexitását. Ezen kívül nagy segítség lenne, ha az infotainment szoftver képes lenne számítani bizonyos beavatkozásokra a sofőr részéről. Ha például a hőmérséklet csökkenni kezd, a rendszer kiemelhetné a klíma vezérlőit, hogy a sofőrnek ne kelljen keresgélnie a funkciót.